2004. október 18. Ez a dátum örökre bekerült a magyar sakktörténelembe. Magyar sakkozó világbajnoki döntőben egy remire a sakkvilágbajnoki címtől. Egy fiatalember, aki már gyerekkorában kijelentette, hogy ő bizony világbajnok lesz, egyetlen partira volt a hőn áhított sikertől. De nem sikerült. Nézzük meg mi történt akkor, és változott-e valamit azóta Lékó Péter utolsó fordulóbeli összpontosítása.
Péter a 14 játszmás világbajnoki döntő első partiját nagy küzdelemben elvesztette, majd egy várható, de mégis fantasztikus húzásnak bizonyuló, eddig életében még sosem játszott d4-c4-es kezdést választva legyőzte a világbajnokot az ötödik partiban. A nyolcadik parti fantasztikus Marshall-győzelme után pedig már övé volt lélektani előny. 5 remi után eljött az utolsó forduló, ahol az eddig kiválóan játszó Lékó Péter Kramnyik e4-es kezdésére nem az eddig bevált e5-öt és Marshall védelmet választotta, hanem az eddig keveset játszott Caro-Kannt. A választás egyértelmű volt. Mindenáron a remire törekvés. A világbajnok megérezte a lehetőséget a kiegyenlítésre. Már a hatodik lépésben újított, és ezzel megbénította a magyar nagymestert. Péternek minden változatot innentől a tábla mellett kellett kiszámolnia. Az orosz nagymester szépen lassan, végig nyomás alatt tartva őrölte föl Peti állását úgy, hogy Péter nem tudott ellenjátékot találni. Kramnyik végül a negyvenegyedik lépésben emelhette magasra a kezét. Ezzel a nyert partival megvédte a világbajnoki címét. Teljesen érthető lelki teher nehezedik egy ilyen világbajnoki döntő elvesztése után az alulmaradt félre. De még nagyon fiatal volt Péter, minden esélye megvolt, hogy újra eljusson a döntőig.
Következett 2005 januárjában a Wijk aan Zee-i verseny, amelyet Peti veretlenül Anand legyőzésével nyert meg. Nagyszerű siker, kellemes gyógyír a pár hónapja elszenvedett sebekre. 12 remi Linaresben, jó szereplés az Amber versenyen, izgalmas döntetlen Miskolcon voltak a folytatások. Júliusban a dortmundi versenyen az utolsó fordulóban Veselin Topalov volt Lékó Péter ellenfele. Az eddig 50%-on álló Péter a szintén 50%-on álló bolgár játékos ellen kikapott sötéttel. Péter a kedvenc Szvesnyikov védelmét játszotta meg és a végjátékban maradt alul. Ez a parti talán csak tudat alatt lehetett a Kramnyik-betegség első megnyilvánulása. Az ezt követő San Luis-i versenyen szépen nyert Péter az utolsó fordulóban Kaszimdzsanov ellen. Igaz Kaszim nem teljesen egy súlycsoport Topalovval és nagymesterünknek nem igazán sikerült ez a verseny, az utolsó partinak nem volt érmes helyezést eldöntő tétje.
2006 első versenyén Wijk aan Zee-ben ismét Topalov az ellenfél, most világossal játszik Péter. A Szicíliai védelemben a bolgár sakkozó a megnyitás után előnybe kerül, majd gyalogot nyer, de nem tudja kihasználni végül az előnyét és remivel fejeződik be a játszma. Péter így 50%-os teljesítménnyel zárja a tornát. Februárban a linaresi tornán Peti kettő pluszban az utolsó forduló előtt. Az ellenfél Levon Aronjan, aki szintén 2 plusszal áll. Péter győzelme esetén egyedül, remivel mindketten elsők. Péter a világos bábukat irányítja és a Spanyol megnyitás kerül terítékre. Egy ezévi Lékó – Anand rapid parti jön elő, ahol Péter végül alulmaradt. Peti újít, de Aronjan láthatóan készült és egy huszárlépéssel kizökkenti Lékót a játékból. Egy apró pontatlan lépés után kiegyenlítődik az állás, sőt sötét a felszabadító f5 lépéssel már kezdeményezéshez is jut. Első számú játékosunk láthatóan megzavarodik és 2-3 rossz húzás után a parti már veszve van. Az örmény nagymesteré így az első hely, Péter végül a negyedik helyen zár. Az Amber verseny után következett a szokásos dortmundi torna. Péter általában jól szerepel rajta, a kedvenc versenye. Két plusszal az élről várhatta az utolsó fordulót, ahol nem más, mint Vlagyimir Kramnyik volt világossal az ellenfele. Az orosz nagymester d4-es megnyitására Péter a Nimzóindiai védelmet választotta, amiben a legotthonosabban mozog. Megoldotta a megnyitásbeli problémákat, és csak egy hajszálnyi előnyt jelentett világosnak a futópárja. Ahogy a világbajnoki döntőben itt is hamar a végjátékhoz értek a felek, amiben Kramnyiknak kis térelőnye és a már említett futópárja volt. Ahogy 2004-ben, most is sikerült a világbajnoknak felőrölni Péter ellenállását, aki nem bírta ki a nyomást. Ezzel Kramnyik megnyerte a versenyt, Péter pedig a 4. helyen végzett. Két nagy verseny és kétszer ismét előjött a „Kramnyik-betegség”. Az év szerencsére pozitívan zárult. Nagyszerű sikerként Péter megnyerte a Tal-emlékversenyt. Az utolsó fordulóban ehhez elég volt remiznie a vele holtversenyben élen álló Ponomarjovval, aki nem igazán próbált meg nyerni világossal.
2007-ben Wijk aan Zee kimaradt, a linaresi verseny pedig nagyon rosszul sikerült Petinek. Három vereség és csak Carlsen elleni nyerés az utolsó fordulóban. Úgy tűnik a Kramnyik-betegség fordítva is hat. Ha nincs tét, akkor jobban megy a játék. Májusban jó szereplés a világbajnoki kvalifikációs tornán, majd szintén jó szereplés a dortmundi szuperversenyen. A szeptemberi körmérkőzéses világbajnoki döntőben 50%-os teljesítmény, a végén a már győztes Ananddal egy gyors remi. Az év végén nincs címvédés a Tal-emlékversenyen, ismét Kramnyik a ludas, igaz nem az utolsó fordulóban győzte le Pétert.
2008-as jó kezdés a Corus versenyen. Az utolsó érmes helyezésért nem számító harcban szép győzelem Mamedzsarov fölött. Linaresben öt verség, Dortmundban viszont nagyon kellemes meglepetésként első hely. A harmadik Tal emlékversenyen 50%.
Két Kramnyik-betegség nélküli év után hosszú felkészüléssel a háta mögött Péter elérkezett a nagyon fontos nalcsiki FIDE Grand Prix-ig. Fantasztikus teljesítmény az egész tornán, pontos játék nagynevű ellenfelek ellen, bejövő megnyitási újítások, tökéletesen alkalmazott új védelmek. Az első 12 partiban csak egyszer állt rosszabbul és csak egy partiban volt ellenfelének nyerési esélye ellene. Bizakodva tekintettünk az utolsó forduló elé, ami nagyon nehéznek tűnt. Nemcsak a versenyben szintén vezető Aronjan világos játéka miatt, hanem a már feledésbe merült utolsó fordulóra rátelepedő lelki teher miatt is. Már a megnyitáson látszott, hogy Péter belesétálhat ugyanabba a hibába, mint 2004-es világbajnokságon. Nem az egész versenyen tökéletesen beváló Szláv védelmet választotta Lékó, hanem a régi Nimzót. A megnyitásban leadott futópár után világosnak szinte csak korrekteket kellett lépnie, az állás önmagától a javult. Péter gyors kirohanása a vezérrel és figuráinak helykeresése mutatta, hogy valami ismét előjött neki a tudat alatt és nem tud kellően összpontosítani. Aronjan közel sem tökéletes játékkal gyűjthette be a pontot és a tornagyőzelmet.
Úgy gondolom, hogy ha Péternek sikerülne valahogy túltennie magát a 2004-ben történteken, ha úgy tudna leülni az utolsó fordulókra, mintha az adott verseny első fordulójára ülne le, akkor még mindig eljuthat a hőn áhított célig, a világbajnoki győzelemig. Lékó Péternek megvan az sakktudása, ami egy világbajnokot jellemez. A fantasztikus végjátékkezelés, a most már jól kibővített többoldalú megnyitási repertoár, a nyugodt háttér. Már csak ezt az „apró betegséget” kell valahogy meggyógyítani.
Majdcsak lemúlik valahogy ez a rossz passz, és megtalálja az aranygól-lövő sakk-cipőjét Péter.
Simulacrum, hangzatos a cím, de ez nem Kramnyik-betegség. Ez az utolsó forduló fokozott tétje, feszültsége, amit Péter rosszabbul visel. A brissagói játszma mindig fájni fog, nagy esély volt, de az előző napi bástyavégjáték túl sok energiát vett ki belőle. A linaresi tornán 12 fordulóig remekelt, aztán jött Topalov elleni egyetlen szerencsétlen lépés, majd Levon spanyolja. Kramnyik sajnos Dortmundban lenyúzta azt a végjátékot. Úgy gondolom, hogy az a fontos, hogy Péter nem teljesen egészségesen is jól játszott, jön Miskolc, majd Dortmund, Jereván, Moszkva, Világkupa, a hatodik GP, szóval nagy feladatok. Lesz miért drukkolni. Azért Nalcsikkal kapcsolatban nem mellékes, hogy orosz földön is állta a sarat, csak Bacrot és ő nem az orosz sakkiskolán nőtt fel.
Persze, ez csak egy kitalált név, de lényegében a világbajnokság utolsó fordulójától fordul elő ez az utolsó fordulóbeli feszültség Petiben, ha van tétje az utolsó partinak. Illetve Kramnyikot azóta csak egy rapid partiban sikerült legyőznie 11 vereség mellett.