Az első hivatalos sakkvilágbajnok, Wilhelm Steinitz 10 pontban foglalta össze, hogy az egyik fél mikor áll jobban az ellenfelénél egy sakkparti közben.
Jobban állok, ha…
1. fejlődési fölényben vagyok
2. figuráim nagyobb mozgékonysággal rendelkeznek
3. uralom a centrumot
4. az ellenfél királyállása gyenge
5. az ellenfél táborában gyenge pontok vannak
6. az ellenfél táborában gyenge gyalogok vannak (izolált, kettős, lógó, visszamaradt)
7. gyalogtúlsúlyban vagyok a vezérszárnyon
8. a nyitott vonalakat birtoklom
9. futópárom van (futó-huszár vagy két huszár ellenében)
10. anyagi előnyben vagyok
Némi magyarázat:
1. Ha több tisztem van kifejlesztve, mint ellenfelemnek, esetleg elsáncoltam már, több taktikai lehetőségem adódhat.
2. Minél több helyre tudjanak lépni a figuráim. Egy centrumban lévő huszár erősebb egy szélen állónál.
3. Aki a centrumot uralja, az játékot irányítja.
4. Ha király előtti gyalogok bármilyen módon is elmozdultak, már gyengébb a királyállás.
5. Egy védtelen mező a hetedik vagy második soron végzetes lehet.
6. Bármilyen gyaloggyengeség a másik fél malmára hajthatja a vizet.
7. Nagyon sok parti a vezérszárnyon dől el, a legtöbbször előforduló rövidsáncok miatt.
8. A bástyák számra nyílt vonalak szükségesek, ezek elfoglalása, majd a hetedik, illetve második sorokra való bejutás sokszor a parti végét jelenti.
9. Talán a futópár szerepe nem túl jelentős, de nyílt átlókon nagyon erősek tudnak lenni.
10. Egy gyalogelőny magas szinten már partinyerést biztosíthat, egy tisztelőny pedig amatőr szinten is pontot hoz.
Klasszikus! 🙂
A jatek szepsege abbol adodik, hogy senki nem tudja megmondani, hogy mi van akkor, ha uralom a centrumot, de van 4 dupla gyalogom? Vagy birtoklom a nyilt vonalat de gyenge a kiralyallasom… es mehetnek sorba a 10 pont minden variaciojan es/vagy kapcsolattal megbonyolitva es ugyanezt az ellenfel allasara is. 🙂
Ezt jól mondtad.
A sakkjáték milliószor bonyolultabb, mint ahogy ez a 10 pontos szabály mutatja, de éppen ez a szép az egészben.
Steinitz nem azért volt erős, mert jók voltak az elméletei, hanem azért mert a végsőkig hitt bennük.